Új transzferár szabályok, fokozott ellenőrzés

  • Hangyál Gergő
  • |
  • 2018.05.09.

Új transzferár szabályok, fokozott ellenőrzés

 

A transzferár dokumentációk elkészítésének határideje a tárasági adóbevallás benyújtása, azon adózók esetében, akiknek üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a 2017-es évre vonatkozóan legkésőbb 2018. május 31. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek elszámolására nem szokásos piaci áron került sor, azaz nem olyan áron, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének, a társasági adót korrigálni kell abban az esetben, ha a kapcsolt felek között elszámolt ellenérték miatt az érintett társaság adózás előtti eredménye kisebb, mint amennyi szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. Amennyiben az alkalmazott ellenérték miatt az adózás előtti eredmény alacsonyabb, a korrekcióra akkor kerülhet sor, ha a társasággal szerződő kapcsolt fél belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti államban társasági adónak megfelelő adó alanya és nyilatkozik a különbözet összegéről. A szokásos piaci ár elvének a transzferár dokumentációs kötelezettségtől függetlenül teljesülnie kell, így a kisvállalatok esetében is fontos annak vizsgálata, hogy kapcsolt feleikkel lebonyolított ügyleteik során alkalmazott transzferárak szokásos piaci árnak tekinthetők-e. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet a vállalati méret meghatározására. A társasági adó, így a kapcsolódó transzferár dokumentáció tekintetében is a Kkv. törvény rendelkezései irányadók, ami alapján a vállalati méret meghatározása során nem csupán a társaság saját adatait kell figyelembe venni, hanem azokat összegezni kell a kapcsolódó vállalkozások és azok kapcsolódó és partner vállalkozásainak, valamint a partner vállalkozások arányos adataival, ahol a partnerek adataihoz azok kapcsolódó vállalkozásainak adatait is hozzá kell adni. Megjegyezzük, hogy amennyiben egy társaság új csoportba kerül, új tulajdonosi szerkezete alapján kikerül a csoportból, a változás időpontjával azonnal változhat vállalati mérete.

 A dokumentációs kötelezettség teljesítésére vonatkozóan a 2017-es üzleti évre még alkalmazhatók a többször módosított 22/2009 PM Rendelet előírásai, így lehetőség van önálló dokumentáció elkészítésére. Ezzel egyidőben ugyanakkor elkezdődött a felkészülés a 2018-as üzleti évre vonatkozó transzferár dokumentációk tekintetében alkalmazandó új jogszabályi előírásoknak (32/2017. (X. 18.) NGM Rendelet) való megfelelésre, amellyel kapcsolatban a NAV 2018.05.08-án tájékoztatókat adott ki. Legfontosabb változás a három

 

 

 szintű dokumentációs kötelezettség megjelenése, ami nemzetközi szinten is nagyobb átláthatóságot biztosít az adóhatóságoknak (országonkénti jelentés a legnagyobb vállalatcsoportok esetében, fő- és helyi dokumentumok elkészítése minden transzferár dokumentációs kötelezettség esetén). A transzferár dokumentáció készítésére kötelezettek köre nem változik (kisvállalatok továbbra sem kötelezettek), ahogyan a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletek köre sem (pl.: szokásos piaci áron számítva 50 millió Ft-ot meg nem haladó ügyletek), de az önálló nyilvántartás készítésének lehetősége megszűnik, helyette fő- és helyi dokumentációt kell készíteni. A fődokumentáció a teljes vállalatcsoportra vonatkozó transzferár szempontból fontos adatokat, a helyi dokumentáció az adott társaságra vonatkozó adatokat, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek bemutatását, vizsgálatát, a kapcsolódó szerződéseket, a szokásos piaci ár-megállapítási módszer során felhasznált pénzügyi adatok és a beszámoló adatainak kapcsolatát mutatja be. A NAV tájékoztatójában kiemeli, hogy a dokumentációt minden évre teljes körűen el kell készíteni, amennyiben a korábbi dokumentációhoz képest nem történik változás, az adott részek átemelhetők.

A fődokumentáció tekintetében a tájékoztató kitér arra, hogy nem elegendő csupán az Európai Unió területén működő kapcsolt vállalatok figyelembe vétele, a világon található összes kapcsolt vállalkozást fel kell sorolni. Kiemeli az adóhatóság, hogy a transzferár dokumentáció egyik legfontosabb része a funkcionális elemzés, amelyre a fődokumentumban is nagy hangsúlyt kell fektetni annak bemutatásával, hogy egyes csoporttagok hogyan helyezkednek el az értékláncban, milyen tevékenységgel, eszközökkel járulnak hozzá az eredményhez, milyen kockázatokat vállalnak. A fődokumentációban tömör funkcionális elemzés bemutatása szükséges.

A helyi dokumentum tekintetében felhívja a NAV az adózók figyelmét arra, hogy a menedzsment bemutatásánál- ami az új rendelet alapján szintén szükséges tartalmi elemmé válik- a döntési folyamat bemutatására kell helyezni a hangsúlyt. Fel kell továbbá sorolni a versenytársakat, akikre vonatkozóan az adóhatóság tájékoztatójában megjegyzi, hogy külföldi társaságok is lehetnek. Az ügyletek vizsgálatára vonatkozóan meg kell határozni a tesztelt felet, azaz, hogy a kapcsolt ügyeletekben részt vevő mely fél szempontjából kerül sor az ügylet vizsgálatára. A tájékoztatóban kiemelésre került, hogy a tesztelt fél pénzügyi adatainak abban az esetben is ellenőrizhetőnek kell lennie az adóhatóság számára, ha nem

 

 

 az adózó a tesztelt fél. A transzferárak megfelelő vizsgálatához az ügyletekre vonatkozó mutatók meghatározására tér ki a tájékoztató, miszerint biztosítani kell, hogy előállíthatók legyenek hitelt érdemlő ügyleti szintű adatok. Az ügyletekre vonatkozó mutatók megállapításához szükséges adatok biztosítása történhet például a megfelelő szegmens, profticentrum megnevezésével, költséghely, költségviselő, az érintett főkönyvi számla, vagy munkaszámok megadásával. Tapasztalataink szerint ez számos társaságnál nem biztosított, így javasoljuk, hogy vizsgálják meg a kapcsolt ügyletekre vonatkozó mutatók meghatározását lehetővé teszi-e számviteli nyilvántartásuk, vagy szükséges esetleg olyan költséghelyek bevezetése, amelyekkel ez megoldható.

Szeretnénk felhívni a figyelmet továbbá arra, hogy amennyiben alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra vonatkozóan egyszerűsített nyilvántartás készítésére került sor, ennek megfelelően az elszámolás a költség és haszon módszer alkalmazásával történik, az eddigi 3-10 % közötti tartomány helyett a 3-7 % közötti tartományba eső haszonkulcsok tekinthetők elfogadhatónak az új rendelet értelmében.

Tapasztalataink szerint az idei évben ismét megnőtt az átfogó ellenőrzések száma, amelyek során a transzferár dokumentáció az először benyújtandó dokumentumok közé tartozik. Hiányzó, vagy nem megfelelő dokumentáció esetén ügyletenként 2 millió Ft bírság szabható ki. Ahogyan az az új rendeletre vonatkozó fent bemutatott ismérvek alapján is látszik, a dokumentáció elkészítése részletes elemzéseket igényel, ezért fontos, hogy a dokumentációk előkészítése időben megtörténjen. Ezzel együtt megjegyezzük, hogy a helyi dokumentumok elkészítésének határideje az eddig megszokottak szerint a társasági adóbevallás benyújtásának napja lesz, s noha a fődokumentumnak elegendő legkésőbb az adózó üzleti évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül rendelkezésre állnia, a helyi és fődokumentum összhangjának biztosítására érdemes a fődokumentumra vonatkozó egyeztetéseket időben megkezdeni.